Csak el akartam mondani, hogy nagyon hiányzik és már fél hatkor ébren voltam és sírással kezdődött a nap, de nekem nem lehet, ma vizsgáim lesznek. Igaz, hogy nem tudok semmit, de jó lenne úgy kinézni, mintha tegnap nem estem volna át egy szakításon és mintha nem bőgtem volna végig a délutánt.
Minden rá emlékeztet.
Bugyit akartam felvenni reggel, fogalmam sem volt melyiket, aztán megláttam amiket tőle kaptam és sírtam persze.
Majd meglátjuk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ujelet 2008.06.02. 15:51:57
szeretnék segíteni, szeretnélek támogatni téged... nem tom mi történt pontosan, de azt igen hogy valami felrobbant benned...
nem könnyű és igazán akkor ha az ember szeret valakit és mégis szakítani kényszerül... ez talán a legnehezebb műfaj, én nagyon tudom!...
de fogd meg a dolgot a jó oldaláról... pl: régen nem keltél fel ilyen könnyedén és ilyen korán... :-) aztán képződött egy csomó szabadidőd...
emléxel? van aki úgy gondolja, a rózsáknak tövisei vannak, a pozitív gondolkodású ember annak örül, hogy a töviseknek vannak rózsáik...
fel a fejjel, nem sok értelme van úgy élni egy kapcsolatban, hogy fel kell adnod magad ahhoz, hogy működjön... ez csak a szolgalelkűeknek sikerül... Te királynő vagy... kemény és tudod arra használni az életet amire való...
ha nincs szükséged a dödörgésemre, akkor nyugodtan moderáld ki... üdv
azért nagyon örülök, hogy megtaláltalak!
rugolabnyuszi · http://rugolabnyusz.wordpress.com 2008.06.02. 21:57:58
Örülök, hogy írtál, jól esik a támogatás, de Ricsi is ugyanolyan jó, mint én, ha nem jobb.